Szakmai munkát szabályzó dokumentumok

  • Törvényi rendelkezés 1993. évi LXXIX. törvény

24. §30 (1)31
(2) Az óvoda a gyermek hároméves korától ellátja - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokat is.
(3) A gyermek - ha e törvény másképp nem rendelkezik - abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni.
(4) Az óvodai foglalkozásokat oly módon kell megszervezni, hogy az óvoda a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni az óvodai neveléssel, a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatainak. Az e törvényben meghatározott óvodai feladatok ellátásához igénybe vehető heti időkeret ötven óra, melyet indokolt esetben meg kell növelni a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatokhoz szükséges idővel.

Szabályozza óvodánk működését, életét. Meghatároz olyan elveket, amelyek szülőkre, pedagógusokra, gyerekekre egyaránt érvényesek. 

A benne meghatározott szabályozók biztosítják az intézmény optimális működését, az intézményben zajló folyamatok megvalósításának módját.


  • Pedagógiai program

 II.sz. Napsugár Óvoda és konyha

  

"Lépésről lépésre"     Pedagógiai program 

2019

 

Tartalomjegyzék                                              2.     

                                             

 Az óvoda jogállása, adatai                           3.                                                                                     

 Bevezetés                                                        4.

                                                                                                                                                                1.       Programunk alapjai                            4.                                                                                                         

1.1.   Óvodánk bemutatása                            4.                                                                                                              

1.1.1.Óvodánk személyi feltételei                  4.                                                                                                                                

1.1.2. Óvodánk tárgyi feltételei                      5.                                                                                                                            

 

2.   nevelőmunkánk célja                              7.                                                                                         

      2.1. Pedagógiai hitvallásunk                     7.                                                                                                        

      2.2. Gyermekkép                                        8.                                                                                                         

      2.3. Óvodakép                                            8.                                                                                                             

 

3.  óvodai nevelésünk feladatrendszere         9.  

                                                             

    3.1. Egészséges életmód kialakítása            9.                                                                                       

    3.2. Érzelmi nevelés és szociális kompetenciák alapozása       11.                                                                           

    3.3. Anyanyelvi nevelés megvalósítása                                      13.                                                                                             

    3.4. A külső világ tevékeny megismerését segítő képességek,

 informatikai kompetenciák megalapozása                                  15.                                                                                                   

 

4.  programunk sajátosságai                                               17.                                                                

    4.1. Egyén, közösség, interakciók                                     17.                                                                                    

    4.2. Tevékenységközpontok rendszere                            20.                                                                                 

    4.3. Sajátos tevékenység rendszer                                    28.                                                                                    

    4.4. A család bevonása az óvodai életbe                      32.                                                                                       

    4.5. Ünnepeink                                                                    35.                                                                                             

 

5.  az óvodai élet megszervezésének szempontjai          40.    

                                            

     5.1. A csoportszervezés szempontjai                              40.                                                                                         

     5.2. Napirend, heti rend                                                   40.                                                                                                                                          

6.  gyermek testi-lelki-szociális érettsége óvodáskor végére       42.                                                                                                                                              

7. Óvodánk gyermekvédelmi feladatai, szociális hátrányok enyhítése, esélyegyenlőségi biztosítása                                                       44.


8.  A pedagógiai program kidolgozásakor 

figyelembe vett dokumentumok                                     46.                                                                                                                                 

9. Elfogadásra vonatkozó adatok                                    46.                                                                       

 

Az Óvoda jogállása, adatai

Neve:                                      II. sz. Napsugár Óvoda és konyha

Címe:                                      1239 Budapest, Grassalkovich út 279.

Telefon:                                  06-1 / 287-3144

Fax:                                        06-1 / 289 0467

E-mail:                                    napsugarovoda@t-online.hu

Fenntartója:                            Budapest Főváros XXIII. ker. Soroksár Önkormányzata

A fenntartó címe:                   1239 Budapest, Grassalkovich út 162.

A fenntartó telefonszáma:                 06-1 / 289-2100

Az óvoda vezetője:                Hatosné Pásztor Gabriella

Az óvodai csoportok száma:  5

Az alapító okirat kelte:           2019. 04.10.

Az óvoda jogállása:                Önálló jogi személy

                                               Önállóan működő költségvetési intézmény

Az óvoda tevékenységi köre:

               Alaptevékenysége:

                                          Óvodai intézményi étkeztetés

                                          Óvodai nevelés, iskolai életmódra felkészítés

                                          Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése

                                          az Alapító okiratban megjelöltek alapján.


Az óvoda alapítványa:      Kis Napsugarak Alapítvány

A program benyújtója:      Az Óvoda Vezetője és Pedagógus Testülete

 

Bevezetés

Nevelőtestületünk a 2018. évi program felülvizsgálatánál úgy döntött, hogy szakmai innovációba kezd. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a XXI. századi gyermekek megszólítása, hatékony nevelése, fejlesztése gazdag pedagógiai módszer és eszköztárat alkalmazó, gyermekközpontú gondolkodást megvalósító programot igényelnek.

A "Lépésről Lépésre" pedagógiai program filozófiája, értékrendje illeszkedik elvárásainkhoz, pedagógiai kompetenciánkhoz.

A továbbképzéseken nyert tudás és a gyakorlatban kipróbált módszerek eredményessége, a gyermekek és a szülők elégedettsége arra inspirált bennünket, hogy megírjuk saját "Lépésről Lépésre" programunkat.

Programunkban igyekszünk a Lépésről Lépésre filozófiáját a saját egyéni sajátosságaink figyelembe vételével megfogalmazni. Törekszünk arra, hogy a kor szellemének, kihívásainak és elvárásainak megfeleljünk.

 

1.      PROGRAMUNK ALAPJAI

1.1. Óvodánk bemutatása

Óvodánk a XXIII. kerület kertes övezetében található. Kétszintes épületünkben öt gyermekcsoport működik. Az épületünk és a hozzátartozó udvarrészek korszerűsítése folyamatosan zajlik.

1.1.1. Óvodánk személyi feltételei

Az óvodában, folyó nevelőmunkát 10 óvodapedagógus végzi. Elfogadó, támogató attitűdjük minta a gyermekek számára. Jelenlétük a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek.

Munkájukat 2 pedagógiai és 1 gyógypedagógiai asszisztens és 5 dajka segíti. Óvodatitkárunk ügyintézői és adminisztrációs feladatokat lát el. Változatos, egészséges étkezésünket pedig saját főzőkonyhánk biztosítja. Élelmezésvezetőnk irányításával négyen dolgoznak ezen a területen. Óvodánk udvarainak növényzetét, tisztaságát, rendezettségének megőrzését gondnokunk biztosítja. Mellette, épületünk mindig kellemes hőmérsékletéről fűtönk gondoskodik.   Összehangolt munkájuk hozzájárul az óvodai nevelésünk eredményességéhez.

Pedagógiai, fejlesztő tevékenységünket a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXIII. kerületi Tagintézet szakemberei (logopédus, fejlesztőpedagógus) támogatják.

Alapító okiratunknak megfelelően biztosítjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását.  Ebben jelenleg az EGYMI utazó szakembere támogatására számíthatunk. Helyi munkaközösségünk segíti a szakmai munkát.

A gyermekcsoportok kiegyensúlyozott óvodai életéhez törekszünk az óvónői állandóság biztosítására.  Nevelési alapelveinket, kialakított értékeinket a tapasztalt kollegák adják át az új munkatársaknak

Óvodánk nevelőmunkáját szakképzett munkatársak segítik.

Intézményünk lehetőséget biztosít a migráns gyermekek óvodai nevelésben való részvételére.

1.1.2. Óvodánk tárgyi feltétele

Óvodánk környezetét, tárgyi feltételeit a partneri igényeknek megfelelően folyamatosan fejlesztjük

A pedagógiai program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételekkel rendelkezünk.

Az elmúlt évek során intézményünk korszerűsítése folyamatosan zajlik.

Intézményünk épületét, udvarát, berendezését oly módon alakítottuk ki, amely jól szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfelel testméreteiknek, lehetővé teszi mozgás- és játékigényük kielégítését.

Azokat a tárgyi eszközöket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a biztonságukat figyelembe véve helyezzük el.

Programunkban fontos szerepe van az egészséges életmódra nevelésnek, a mozgásfejlesztésnek, mely a gyermek alapvető mozgásigényére támaszkodva spontán, motiváció révén segíti képességei fejlesztését.

Udvarunk tágas, füves, gondozott. Fedett udvari játszóházunk folyamatos lehetőséget biztosít a kint tartózkodásra az év minden időszakában. A sokféle esztétikus kerti játék a gyermekek mozgásfejlődését segíti.

A törvényi változások értelmében az udvari játékeszközök EU.- szabványnak való megfeleltetése megtörtént.

A játékállomány, a szakmai eszközök beszerzése költségvetési keretből, pályázatokon nyert összegekből, és a Kis Napsugarak Alapítvány anyagi támogatásával történik.

Játékeszközeink speciális fejlesztőjátékokkal bővültek. Elmondható, hogy minden korosztálynak megfelelő készség és képességfejlesztő játéktára van.

A 11/1994. ( V1.8.) MKM. Rendelet 7. Sz. melléklete meghatározza a nevelési- oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeit és felszerelését. Ennek értelmében a következő beruházások még szükségesek:

Épületbővítéssel oldható meg: tornaszoba

Anyagi lehetőségeinknek megfelelően tárgyi eszközeinket folyamatosan cseréljük, bővítjük, újítjuk. Óvodánk megfelelő munkakörnyezetet biztosít a munkatársaknak. 

2. Nevelőmunkánk célja 

Célunk a gyermekek személyiségének, a testi-, lelki egészség és értelmi képességek harmonikus fejlesztése.

Célunk, hogy minden gyermek képes legyen

Ø  kreatív, fantáziadús és teljes életet élni

Ø  kritikusan gondolkodni és döntéseket hozni

Ø  rátalálni a problémákra és megoldani őket

Ø  érdeklődni közössége, országa és környezete iránt.

Törekszünk a gyermekek alapos megismerésére, hogy egyéni sajátosságaikra alapozva támogassuk fejlődésüket. A családok bevonásával lehetőséget biztosítunk az egységes nevelési elvek alapján működő együttnevelés megvalósításához.

A közvetlen tapasztalatszerzés biztosításával támogatjuk az önálló tanulás, a problémamegoldó képességek fejlesztését.

Megteremtjük a választás és döntés feltételeit. Szokás-szabályrendszerünk kialakításával biztosítjuk önállóságukat.

Megalapozzuk az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciákat.

Támogatjuk a gyermekek környezettudatos magatartásának kialakítását.

Alapító okiratunk alapján ellátjuk

Ø  enyhe értelmi fogyatékos

Ø  beszédfogyatékos

Ø  pszichés fejődési zavarral küzdő gyermekek közül a súlyos tanulási zavarral küzdő

Ø  mozgásszervi fogyatékos gyerekek közül az önálló mozgásra képes

Ø  érzékszervi fogyatékos gyerekek közül a hallássérült (hallásukat műtéti úton helyreállított, létre hozott hallássérült), valamint a gyengén látó gyerekeket, akik ellátása nem igényel speciális eszközöket

Ø  Autizmus spektrum zavarral küzdő gyerekek közül a jó értelmi képességekkel rendelkező, jól beszélő sajátos nevelési igényű gyermekeket.

Folyamatosan törekszünk az inkluzív-, az integrált-, a migráns (interkulturális) gyermekek nevelését támogató szemlélet megvalósulására.

"A tanítás csak információt tölt a fejekbe, de a nevelés: növel. Nem mennyiséget ad, hanem minőséget. Segít egy rózsának igazi rózsává válni. És egy gyereknek megtalálni és kibontani önmagát."                        (Müller Péter)

                                                                                                        


2.1. Pedagógiai hitvallásunk a gyermekközpontú gondolkodás és nevelés megvalósítása

" Lehet a gyermeket könyvből nevelni, de minden gyermekhez más könyv kell."

                                                                                                          (Thomas Gordon)

Meggyőződésünk, hogy a gyermekek akkor fejlődnek a legjobban, ha belsőleg motiváltak a tanulásra. A tanulást támogató környezet kialakításával felfedezésre, kezdeményezésre, alkotásra serkentjük őket. Tiszteletben tartjuk az egyéni képességeket és szükségleteket. A gyermekek természetes kíváncsiságára építve segítjük a kooperatív tanulást.

Gondoskodunk az érzelmi biztonságot nyújtó, derűs és szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről.

Pedagógiai tevékenységünkkel és a tudatosan kialakított tárgyi környezettel támogatjuk a gyermekek személyiségének fejlődését, a közösségi életre való felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését.

 2.2. Gyermekkép

 Óvodai nevelésünk célja: a gyermekek fejlődésének támogatása, az eltérő egyéni szükségletek és az életkori jellemzők ismeretében a személyiség kibontakoztatása. Az egyedi, az eltérő, a másság és a különbségek alapján alakítjuk ki egyéni fejlesztésüket. Az egyéni különbségeket értékként fogadjuk el.

Sajátos tevékenységrendszerrel és a gyermeki szabadság biztosításával támogatjuk a gyermekek szocializációját, melynek fontos feltétele napi?és heti rendünk, szokásrendünk. Hangsúlyozott a nevelési területek egységben gondolása, a cselekvésbe ágyazott, tapasztalásra és felfedezésre épülő fejlesztés.

Kiemelkedő szerepet kap a kompetenciák alapozása, a játék.

 2.3. Óvodakép

 "Ahhoz, hogy a gyerekek fölnőjenek, nem kell külön szoba, mindegyik szobába külön tévé, a gyermekneveléshez család kell."                            (Popper Péter)

                                                                                                         Óvodaképünk a "Nyitott Óvoda". Óvodai nevelésünk a szülőkkel kialakítandó, új minőséget jelentő együttműködésre épül.

Pedagógiai munkánkban hangsúlyozzuk, hogy az óvodai nevelés a családi nevelés kiegészítője. A gyermek fejlődésére a család van a legnagyobb hatással, ők a gyermek elsődleges nevelői. Támogatjuk bekapcsolódásukat az óvodai életbe, a szoros együttműködést.

Elsősorban a családi nevelés kiegészítésére törekszünk, de szükség esetén családi nevelést pótló tevékenységet is végzünk.

Sajátos tevékenységrendszerünkkel és a tanulást támogató környezettel biztosítjuk a gyermekek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, segítjük környezettudatos magatartásuk kialakulását.

A gyermekek nevelésében, beleértve a külföldi származású, Magyarországon élő (migráns) gyermekeket, biztosítjuk az alapvető emberi értékek és önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, és az alapvető szabadságjogok védelmét.

3. ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATRENDSZERE

A gyermekek személyiségének harmonikus fejlesztése, tudatosan tervezett nevelői munkánk során valósul meg.

Feladataink:

Ø  Egészséges életmód kialakítása, egészségvédelmi program megvalósítása

Ø  Egészséges táplálkozás biztosítása

Ø  Testi nevelés, mozgásigény kielégítése, állóképesség növelése, a gyermekek edzése, egészségének védelme

Ø  Érzelmi nevelés és erkölcsi kompetenciák alapozása

Ø  Anyanyelvi nevelés megvalósítása

Ø  A külső világ tevékeny megismerését segítő képességek, informatikai kompetenciák alapozása

 Feladatainkat projekt tervezés alapján, a tevékenységközpontokban és az óvoda egyéb közösségi terein (udvar, csoportszoba) ajánlkozó vagy felkínált tevékenységekkel valósítjuk meg. Így megalapozzuk a kreatív gondolkodás, az önkifejezés, az önálló és kooperatív tanulás képességét.

 3.1.Egészséges életmód kialakítása, egészségvédelmi program megvalósítása

 Célunk, hogy minden gyermekben kialakítsuk az egészséges életmód iránti igényt, megteremtsük a biztonságos környezetet, és az ehhez szükséges eszközrendszert. Törekszünk arra, hogy családias, elfogadó, légkörben neveljük gyermekeinket, ezáltal kialakuljon biztonságérzetük, bátran merjék érzelmeiket, gondolataikat megélni, megfogalmazni.

Csoportszobáink tevékenységközpontjainál, a játékok és eszközök megfelelő magasságú elhelyezésénél, a gyermekekkel közösen kialakított szabályok betartásával törekszünk az egészséges és biztonságos környezet kialakítására, csökkentjük a balesetveszélyes helyzeteket.

Rugalmas napirendünk segíti az egészséges életmód gyakorlását. Önkiszolgáló tevékenységeknél figyelembe vesszük a gyermekek életkori sajátosságait, egyéni fejlettségüket. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermekek ezen a területen is egyre önállóbbak legyenek. Hangsúlyt fektetünk eltérő igényeikre a testápolás, az öltözködés, a táplálkozás, és a pihenés terén.

 3.2  .  Egészséges táplálkozás biztosítása

 Óvodánkban tízórai, ebéd (+gyümölcs), uzsonna áll a gyermekek rendelkezésére. Mivel a gyermekeknek nem csak a fejlődését, de a közérzetét is befolyásolja az étkezés, igyekszünk szokásaikat, érzékenységüket megismerni. Főzőkonyhánk a közétkeztetési rendeletnek megfelelően csökkentett só- és cukor tartalmú ételek, gazdag zöldség, gyümölcs és tej alapú élelmiszerek kínálatával, korszerű főzési technikák alkalmazásával törekszik az egészséges étkezés biztosítására.

Naponta fogyasztanak nyers zöldséget és gyümölcsöt. Ismerkednek újszerű ételekkel (pl.bulgur, különböző krémek).

Hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyermekek az ételt jó légkörben, megfelelő időben fogyasszák el.

 Az egészséges és korszerű táplálkozási szokások alakításának fontos feltétele a kínált étel esztétikája, a tálalás, az új ízek fokozatos bevezetése. A gyermekekkel (biztonsági előírások betartása mellett) megismertetjük a konyhát, az ott dolgozókat. A rendszeresen megszervezett óvodai egészséghét keretében, összehangoltan találkozhatnak különböző alapanyagokkal mesébe szőve, ill. az aznapi ételben.  Bevezettük a kedvencek hetét, amikor egy- egy csoport kedvenc étele felkerül az étlapra. A gyermekek folyadékszükségleteinek kielégítésére mindig rendelkezésükre áll friss ivóvíz.

Főzőkonyhánk étel allergiás gyermekek ellátását nem tudja vállalni.

3.3.Testi nevelés, mozgásigény kielégítése, állóképesség növelése, a gyermek edzése, egészségének védelme

 A mozgásnak fontos szerepe van az egészség megőrzésében, megóvásában.  Rendszeres, örömmel végzett mozgással szoktatjuk a gyermekeket az aktív testedzésre. A napi játékos mozgástevékenységek fejlesztik a gyermek testi képességeit, erőlétét, állóképességét, téri tájékozódását. Nagy szerepet játszik a testtudat kialakulásában, az egészség megőrzésében.

A mozgásos játékok során fejlesztjük a gyermekek döntési, alkalmazkodó, együttműködési- kooperációs képességeiket. Segítjük a személyiség akarati tényezőinek alakulását. Tartalmazzák a természetes nagymozgásokat, ügyesség és finommotorikát fejlesztő gyakorlatokat.

A gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítése érdekében egész évben kiemelt figyelmet fordítunk a minél hosszabb időtartamú szabad levegőn való mozgásra.  Udvarunk kialakítása, játékeszközei lehetőséget nyújtanak a mozgás különböző formáinak gyakorlására, a levegőzésre, napfürdőzésre, hűsölésre (fák, párakapu, udvari zuhanyzó), örömteli játékra. Csoportszobánkban lévő bútorok mobilizálhatóságával bármikor helyet tudunk biztosítani a mozgásos játékokhoz. A mindennapi mozgást a csoportszobába is bevihető játékok és az e célból szervezett tevékenységek teszik lehetővé.  Tudatosan tervezett, irányított mozgásra a csoportszobában vagy szabadban biztosítunk lehetőséget. Eszközeink biztosítják a tervezett, csoportos, differenciált, sokoldalú mozgás fejlesztését. A gyermekek egyéni sajátosságainak megfelelően, ügyességet, állóképességet, edzettséget fejlesztő játékokat szervezünk.

További lehetőségeink az óvodánkban folyó Bozsik ovi foci program, a néptánc, s a rendszeresen megrendezett családi nap, mely mozgásos, ügyességi feladatok elé állítja a családok apraját, nagyját. Az idei nevelési évtől műfüves focipálya is rendelkezésünkre áll.

Egészségfejlesztési tevékenységeink során arra törekszünk, hogy a napi élet keretében az intézményünk minden területén elősegítsük a gyermekek egészséges fejlődését. Ennek mérése, értékelése (évenként két alkalommal) a gyermekek egyéni fejlesztési terveiben jelenik meg.

3.4. Érzelmi nevelés és szociális kompetenciák alapozása

 Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága az érzelemvezéreltség. Ennek elsődleges tényezője az anya ? gyermek kapcsolat, a másodlagos pedig az óvodai és társas kapcsolatok. Ezért fontos a szociális és egyéni nevelés, a pozitív személyre szabott értékelés. Törekszünk a gyermek személyes érdekeinek, képességeinek kibontakoztatására, az esélyegyenlőség megteremtésére a közösségben, a keresztény kulturális értékek, a nemzeti identitástudat, a hazaszeretet, a szülőföldhöz és családhoz kötődés megalapozására, elmélyítésére.

Emellett célunk és feladatunk a szeretetteljes, fejlődésre alkalmas, nyugodt légkör kialakítása, ezzel növelve óvodásaink biztonságérzetét, másokhoz való pozitív érzelmi viszonyát, a gyermekekkel és a felnőttekkel való kapcsolatteremtést segítve.

A gyermekek az óvodába lépéskor új környezettel, új szokásokkal, viselkedési formákkal találkoznak. Ezért a szülőkkel szorosan együttműködve, megértéssel fordulunk a gyermekek felé. Különös tekintettel a szociálisan hátrányos gyermekek esetében. Ebben az időszakban egymás kölcsönös megismerésével megalapozzuk egymás felé a bizalmat, az elfogadást.

Az érzelmi formálódásra lehetőséget biztosítanak a csoportszobáink tárgyi eszközei is, melyek játékra, cselekvésre ösztönzőek, a különböző élethelyzetek átélésére adnak lehetőséget.

A közös élményszerzésre sok időt és lehetőséget teremtünk, az új szituációkhoz való alkalmazkodásban segítjük a gyermekeket, figyelembe véve az egyéni képességeket és tempót. Emellett alkalmat adunk a gyermekek számára, hogy a különböző szervezeti formákban zajló (egyéni vagy társas) játékos tevékenységek közül szabadon válasszanak. Bizonyos kor után ösztönözzük őket a megkezdett tevékenység befejezésére.

A délutáni pihenés alkalmával is figyelembe vesszük az egyéni igényeket, mind a nagyobb, mind pedig a kisebb alvásigényű gyermekeknél. Azoknak a gyermekeknek, akiknek kevesebb az alvásigényük, az ébredést megelőzően csendes tevékenységre adunk lehetőséget a csoportszobában a közösen kialakított szabályok betartásával.

Figyeljük és segítjük a gyermekek társas kapcsolatait, barátságok létrejöttét. Odafigyelünk, hogy a gyermekekben pozitív énkép alakuljon ki. Érzésvilágukat növeljük odafigyeléssel, kivárással, konfliktust oldó beszélgetésekkel, bábozással. Ehhez segítségként a Persona Doll módszert is alkalmazzuk. Figyelembe vesszük a családból hozott és a család által képviselt érték- és normarendszert, amely kiindulópont, hogy egyénre szabottan és tudatosan tudjunk tervezni a szociális fejlesztésben.

Az értékorientált nevelés során megalapozzuk mindazokat a viselkedési formákat, amelyek elősegítik és támogatják az együttélési, erkölcsi normák, értékrendek, a személyes és közösségi kommunikáció fejlődését.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek részére esélyt adunk arra, hogy kortársaival lehetősége legyen a nehézségek nélküli együttlétre, játékra, tanulásra és fejlődésre. A másságot elfogadó, a különbözőséget toleráló magatartás mintával alakítjuk és erősítjük a gyermekek viselkedési formáit.  Szorosan együttműködünk külső szakemberekkel a fejlesztés, illetve a hátrányok csökkentése érdekében.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermek

a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló:

aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló.

A kiemelten tehetséges gyermekeknél differenciált feladat adásával lehetőséget biztosítunk speciális képességük gyakorlására, kreativitásuk kibontakoztatására. Felkeltjük bennük a feladat iránti motivációt, elkötelezettséget.

A családokat bevonjuk az óvodai életbe, amely kedvezően hat a gyermekek érzelmi életére. Ez minden érintettnek hasznára válik:

Ø  önképünk pozitívan fejlődik

Ø  termelékenyek és energikusak leszünk

Ø  megújulunk, és újra készek leszünk szembenézni az élet kihívásaival

Ø  játékosak és boldogok leszünk

Ø  elégedettek leszünk, mert úgy érezzük, hozzájárultunk valaminek a sikeréhez

Ø  úgy érezzük, tartozunk valahová. 

3.5. Anyanyelvi nevelés megvalósítása

 Gondolataink, érzéseink elsődleges megnyilvánulási formája a beszéd. Célunk, hogy a gyermekek képesek legyenek kifejezni kíváncsiságukat, mondanivalójukat, vágyaikat, érzéseiket, a nyelvi eszközök segítségével.

 Az anyanyelvi nevelés áthatja mindennapjainkat, hiszen életünk valamennyi területen jelen van. Az irodalom megismerése megjelenik az óvoda mindennapjaiban, az egész óvodai létben mindeközben életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően tapasztalatokat szerezhetnek. A spontán adódó lehetőségeket felhasználva újabb lehetőségeket teremtünk gyakorlásokra.

Fontosnak tartjuk, hogy a valóság felfedezése közben pozitív viszony alakuljon ki az irodalomhoz,  az emberi alkotásokhoz, figyeljenek oda az értékek szokások megőrzésére.

Igyekszünk a meglévő ismereteket mélyíteni, rendszerezni, valamint folyamatosan újat nyújtani a gyerekek kíváncsiságát, érdeklődését szem előtt tartva.

A mindennap adódó lehetőségek mellett próbálunk élni kerületünk, városunk adta lehetőségekkel is. Ellátogatunk környezetünk közvetlen és távolabb eső intézményeibe, ilyen pl. Művelődési Ház, Bábszínház, Otthon Közösségi Ház, MÜPA stb.

Tervezésünkkor abból indulunk ki, hogy minden gyerek más környezetből jön, különböző nyelvi képességgel rendelkezik. Egyre gyakoribb a idegen anyanyelvű gyerek így ebből is adódik a nyelvi  különbözőség. Elsődleges feladatunk ezek feltérképezése.

A beszédfejlesztés természetes színtere a játék, ahol a gyermekek változatos élethelyzetekben kerülnek kapcsolatba egymással. Igyekszünk nyugodt, barátságos légkört teremteni, amiben szabadon mondhatják el érzéseiket, mondanivalóikat. Rendszeresen alkalmazunk játékos artikulációs, hangutánzós, légző gyakorlatokat. A beszédszervek ügyesítése mellett a beszédkésztetés igényét, a gyermekek kommunikációját, s ez által társas kapcsolataikat is erősítjük. Példamutató beszéddel adunk mintát a magyar nyelv jellemzőinek (dallam, tempó, hangerő, mondat szerkesztés) elsajátításához. Nagy hangsúlyt fektetünk a gyermekek szókincs bővítésére.

Újszerű feladatunk az írott nyelv iránti érdeklődés felkeltése, mely nem egyenlő az írás- olvasás tanításával. Az írásbeliséget különböző formákban jelenítjük meg (pl. munkáikra a jelük mellé a nevüket is felírjuk). Mindig nyomtatott nagybetűt alkalmazunk. Támogatjuk a gyermekek interakcióit, egymás megértését a csoportszobákban megjelenő képekkel, piktogramokkal.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekeknél hangsúlyos szerepet kap a beszédkésztetés megindítása, a beszédértés és érhetőség fejlesztése, a szókincs bővítése.

Beszélgetőkörben általános dolgokról, velük történt élményekről, napi feladatokról folytatunk meghitt beszélgetéseket, drámajátékokat játszunk. Emellett egy kialakult konfliktus azonnali megoldására is lehetőség.

Az irodalmi nevelés az anyanyelvi fejlesztés egyik fontos színtere.

Óvodai munkánk során fontosnak tartjuk megismertetni a magyar és külföldi gyermekirodalom bőséges, mese vers és mondóka választékával őket.

Klasszikus és a kortárs irodalmi művekkel is színesítjük irodalmi nevelésünket.

Próbáljuk a hazai táj, néphagyományok, a hagyományok, családi és tárgyi kultúra értékeire felhívni a figyelmet. Nagy hangsúlyt fektetünk népi és népköltészet alkotásainak bemutatására ilyenek a népmesék, mondókák, rigmusok, a magyarság történelmét feldolgozó mondavilág elemei, meséi. A csoportok aktuális téma heteinek szerves részét adják.

A mese segít meglátni és felismerni ok-okozati összefüggéseket, segít szorongásaik feloldásában, érzelmeik újra átélésében.

Egészséges életmódra nevelésünk feladataihoz alkalmazkodva a bábozás és dramatizálás eszközeit többnyire természetes anyagokból készítjük. Évente felújítjuk, bővítjük. Napirendünk és szokásrendünk megalapozza a mindennapos mesélést, verselést, mondókázást. A mindennapos mesélés, mondókázás és verselés a kisgyermek mentális higiéniájának elmaradhatatlan eleme.

3.6. A külső világ tevékeny megismerését segítő képességek, informatikai kompetenciák alapozása

A külső világgal való ismerkedés az óvodai nevelés egészében érvényesülő folyamat, amelyben a gyermekek olyan ismereteket, tapasztalatokat szereznek, amelyek az életkoruknak megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz nélkülözhetetlenek. A valóság felfedezése során pozitív viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmet, az értékek megőrzését.   /környezettudatos nevelés/ 

Céljaink:

Ø  A közvetlen és tágabb környezet megismertetése, felfedezése.

Ø  A gyerek eligazodásának segítése természeti, emberi és tárgyi környezetében.

 Feladataink:

Ø  a gyermek kíváncsiságára, tapasztalataira támaszkodva új ismeretek nyújtása a meglévő ismeretek mélyítése, rendezése,

Ø  matematikai tartalmú tapasztalatok, ismeretek nyújtása és ezek tevékenységekben való alkalmazása, játékba integrált fejlesztése,

Ø  olyan hagyományok beépítése az óvodai életbe, amelyek szebbé, gazdagabbá teszik a gyermekek életét (Takarítási világnap, Állatok napja, Víz napja, Föld napja, Madarak és fák napja, Környezetvédelmi világnap stb.),

Ø  a hazai táj,  helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és tárgyi kultúra értékeit megismertetni

Ø  megismertetni a gyermekeket a természet és a környezetvédelem alapjaival, fontosságával, a környezetszennyezés fogalmával, a szelektív hulladékgyűjtés fontosságával, lehetőségeivel. /fenntarthatóság/

Ø  elősegíteni a gyermekek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet kialakításában.

A külső világ megismerésének elsődleges forrása maga a természet és a társadalmi valóság, a gyermekeket körülvevő szűkebb és tágabb környezet. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk. A tapasztalatszerzés mindig valós környezetben történik. Legfontosabb feladatunk megismertetni a gyermeket azzal a környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet azok szépségeire, értekeire, ez képezi alapját a majdan kialakuló természetszeretetnek. 

A nevelés fontos színterei a csoportos és óvodaszintű programok. Az élő környezethez való pozitív viszony kialakításában, az erkölcsi értékek elfogadásában a család szerepe elsődlegesen meghatározó. Séták alkalmával gyakoroljuk a helyes közlekedés szabályait, megismerkedünk a közlekedési eszközökkel, természetes környezetben figyelik a növényeket, összehasonlításokat végeznek, közvetlen tapasztalatokat, ismereteket szerezhetnek a gyerekek. Ellátogatunk környezetünk intézményeibe (Múzeum, Galéria, Művelődési ház stb.), közösen emlékezünk meg a jeles napokról. Séták, kirándulások során is szívesen fogadjuk a családokat, szülőket, elősegítve a kapcsolatok tovább mélyítését. A mindennapok, kirándulások, programok élményeit fotókkal, olykor videókkal örökítjük meg. 

Az információs társadalom korát éljük, családjaink jelentős részében is jelen vannak az infokommunikációs eszközök, számos óvodásunk használja otthon ezeket játékeszközként, kialakult szabályok, korlátozások nélkül. Mi magunk is egy-egy téma feldolgozása során a könyvek, lexikonok, újságok mellett a multimédiás eszközöket is igénybe vesszük (IKT). Csoportjainkban lehetőséget biztosítunk ezen eszközök megismerésére, esetenkénti kipróbálására (audió-videó lejátszó és felvevő eszközök, laptop, telefon, fényképezőgép, tablet).  Fontosnak tartjuk alkalmazásuk során is az egészséges életmód szabályainak betartását, testi-lelki fejődésük figyelembevételét, ezt a szemléletet közvetítve a szülők számára is.

A gyermek már igen korán felfigyel a dolgok mennyiségi, minőségi összetevőire. Ezt a matematikai érdeklődést az egész nap folyamán kielégítjük. 

A matematikai nevelés tartalmának szoros összefüggésben kell lennie az életre neveléssel. A valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes szituációkban megfigyelhetők (pl. Toronyépítés: kicsi-nagy, alacsony-magas stb.), a játékban adódó szituációk matematikai tartalmak közvetítésére alkalmasak. Tevékenységek közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, megfigyelés, emlékezés, tapasztalás, megértés, problémafelvetés, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megva1ósítható. A műveltségi területek egymásra épülnek, kiegészítik egymást, sokféle az anyag, a lehetőség, sokféle a módszer is. A környezetben találkoznak a hangok, illatok, színek, formák, mennyiségek, ritmus világával, az élővilág mozgásával, állandó változásaival. Ezek az ingerek komplex módon épülnek be a nevelésükbe. Már az óvodában fel kell készíteni a gyerekeket arra, hogy társadalomban élünk, demokratikus rendben va1ó életre neveljük őket, meg lehet éreztetni a gyerekekkel, hogy van lehetősége dönteni. A tolerancia arra neveli a gyermekeket, hogy képesek legyenek elfogadni másokat, tiszteljék a felnőtteket, időseket, ugyanakkor lehetőséget kap az önál1ó véleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére.

A természet - társadalom- ember egymástól függő, egymást feltételező fogalmak rendszere.   Ez már óvodáskori gyerekek szintjén is felvethető, megalapozza a környezetvédelem kialakítását. A valóságos természeti és társadalmi környezetből mindazzal megismertetjük a gyermekeket, ami számára megérthető és hasznosítható.

4. PROGRAMUNK SAJÁTOSSÁGAI

  "A gyermek olyan, mint egy pillangó a szélben.

Néhány magasabbra tud repülni,

mint mások, de mindegyik a legjobb tudása szerint repül.

Miért hasonlítanád össze őket? Mindegyik más.

Mindegyik különleges.  Mindegyik gyönyörű."    (ismeretlen szerzőtől)                                             

  4.1. Egyén, közösség, interakciók

Programunk sajátosságai:

Ø   A közösséget az egyén kiemelésével építjük

Ø  Tevékenységközpontokban zajlik a napi életünk

Ø  Projektorientált tanulási folyamatot alkalmazunk

Ø  Központi szerepet kap a családokkal történő együtt gondolkodás, együttnevelés

Ø  Nyitott óvoda: családok betekinthetnek a csoportok életébe

Ø  Folyamatosan erősítjük a gyermekek kompetenciáit

 Programunk a gyermekekhez az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek és különbségek ismeretében közelít. A feltételrendszer segíti a személyiség kibontakozását, tekintettel az eltérő adottságokra, képességekre, érésbeli különbségekre.

A sajátos tevékenységközpont-rendszerrel és a gyermeki szabadság biztosításával támogatjuk a szocializáció szempontjából fontos szokásokat, magatartásmódokat.

Programunkban a család és az óvoda, szocializáló szerepét hangsúlyozva intenzív,,én-fejlődés? szakaszában kiemelt jelentőségű az egyediség, az egyéniség támogatása.

Az individualizáló nevelés, fejlesztés olyan pedagógiai megközelítés, amely figyelembe veszi mindazt, amit a gyermekek egyéni különbségként hoznak magukkal.

A pedagógus modell értékű magatartást tanúsít az egyediség, másság elfogadásával, ezt beépítjük értékrendjükbe, viselkedéskultúrájukba.

Feladataink:

Ø  Minden gyermeknek a saját fejlettségi szintjéből, érdeklődéséből kiindulva kínálunk tevékenységeket!

Ennek színterei a csoportban a különböző tevékenységközpontok. Formája: a játék.

Ø  Alapozunk a családból hozott értékekre, tapasztalatokra.

Ø  Személyiségfalat alakítunk ki: egyéni adatok megjelenítése képekkel, jelekkel minden csoportban. Saját fotó, jelek megjelenítése (a csoport sajátosságait figyelembe véve bővíthető). Mindezekkel egyéniségüket, és a közösséghez való tartozást erősítjük.

Ø  A projektorientált tanulást helyezzük előtérbe!

(idő biztosítása, élmények közös fenntartása-lezárása)

Ø  A gyermek személyiségének alapos megismeréséből indulunk ki

Ø  A felajánlott tevékenységekben az egyéni szükségletekre építünk,

Ø  Az erősségekre építve, egyénre szóló fejlesztő programot készítünk

Ø  Toleráljuk a személyiség sokszínűségét

Ø  A gyermek fejlődését differenciáltan értékeljük

Ø  Támogatjuk a gyermekek egyéni elképzeléseit, segítjük az egyéni érdekek közösségben való érvényesítését

Ø  Kialakítjuk a közös szabályalkotást. Közösen megfogalmazva, együtt a gyerekekkel alkotjuk a szabályokat. Jelzőrendszerrel is elősegítjük a szabályok belsővé válását. Nyomtatott nagybetűvel kiírjuk, képekkel, piktogramokkal ábrázoljuk és a gyermekek számára jól látható helyre helyezzük a csoportszobában.

Ø  Élménypedagógiai elemeket vonunk be a mindennapi gyakorlatba. Előtérbe helyezzük a gyermekek önkifejező, önérvényesítő törekvéseit.

Ø  Minden gyermek számára igyekszünk biztosítani a választás-döntés lehetőségét.(Mire van szüksége célja eléréséhez? Melyik tevékenység, eszköz, tartalom felel meg neki?)

Ø  A mindennapok során lehetőséget biztosítunk a ,,beszélgető körben? türelmesen meghallgatni egymást, az egyéni élményeket. Fontos, hogy érezzék magukon a közösség, a csoport figyelmét a gyerekek. A stabilitást, az érzelmi biztonságot a gyermekek számára a napi élet során a rendszeresség, az állandó azonos időpontban visszatérő tevékenységek adják.

A beszélgető kör szervezése beépül a napirendünkbe.

A beszélgető kör szervezése többféle formában történhet:

Ø  Esetenként reggeli időszakban innen indíthatjuk a napi tevékenységet,

Ø  Egy-egy fontosabb csoportszabály létrehozására közösen a gyerekekkel itt van lehetőségünk,

Ø  A délelőtti tevékenységeket beszélgető körrel zárjuk, beszélgetünk a napi tevékenységekről?(beszélgetés az aznapi legkedveltebb tevékenységről)

Ø  Bármilyen otthoni vagy egyéb élményt vágyat, kívánságot megoszthatnak egymással a gyerekek

A beszélgető kört jellemzi az egymásra figyelés, barátságos hangulat. A rendszeres beszélgetések lehetőséget adnak arra, hogy merjenek megszólalni társaik előtt. Megfogalmazzák érzéseiket, gondolataikat. Fejlődik ezáltal kifejezőkészségük, egymással szembeni toleranciájuk, figyelmük, türelmük.

Dajka szerepe a csoportban:

Ø ,, együtt él a csoporttal?

Ø  aktívan bekapcsolódik a gondozási teendők ellátásába

Ø  a gyermekek projektek során létrehozott munkáit, produktumait tiszteletben tartja

Ø  csoport szokások-szabályok aktív támogatója

4.2. Tevékenységközpontok rendszere

Csoportszobáink kialakításánál figyelembe vettük a gyermekek számára inspiráló tanulási környezet biztosítását. A Lépésről Lépésre Program szemléletének megfelelően lehetőséget biztosítunk a gyermekek számára számos, különböző játéktevékenység végzésére. Csoportszobáinkat tevékenységközpontokra (kuckókra) tagoljuk. Ezek a kuckók lehetőséget biztosítanak arra, hogy több játéklehetőséget kínáljunk fel a gyermekek számára.

Minden csoportban megtalálhatóak a következő tevékenységközpontok (kuckók):

Ø  Család/szerepjáték központ,

Ø  Építőközpont,

Ø  Matematikai/manipulatív központ,

Ø  Természettudományos központ,

Ø  Irodalom központ,

Ø  Ének-zene központ,

Ø  Vizuális központ,

Továbbá megtalálható lehet, de nem kötelező eleme a csoportszobáknak a barkács központ, homok-víz központ és egyéb központok.

A tevékenységközpontok elnevezése csoportonként eltérő lehet, minden csoport saját maga nevezi el. A hét alap tevékenységközpont mellett megjelenhetnek a téma aktualitásához illő kuckók is. A tér és anyagok körét mindig aszerint változtatjuk, hogy milyen  új érdeklődés és igény jelenik meg a gyermekek fejlődése során. Ezeknek a kuckóknak az alakításában a gyermekeknek nagy szerepük van.

A tevékenységközpontok jól elha